A legfontosabb információk a kutyák vérvizsgálatáról - a kutya felkészítése a vérvételre és az eredmények értelmezése

A morfológia egyike azoknak a vizsgálatoknak, amelyeket megelőzésképpen legalább kétévente egyszer el kell végeznünk, ha kutyánk egészséges, vagy gyakrabban, ha valamilyen krónikus betegségben szenved. Ennek a vizsgálatnak köszönhetően felismerhetjük az esetleges betegségeket - még mielőtt azok súlyosabb tünetekkel jelentkeznének. Cikkünkből megtudhatod, hogyan készítsd fel kutyádat a vérvizsgálatra, és miért olyan értékes vizsgálat ez.

Szükséges-e koplalnia a kutyának a vérvizsgálat előtt?

Mindenképpen éhgyomorra kell elvégezni a vérvizsgálatot kutyánál. A kutyának a vizsgálat előtt 9-12 órával nem szabad enni adni semmit! Ugyanis csak az ilyen vér alkalmas a további diagnózis felállítására és kiértékelésére. Ha nem tartjuk be a kellően hosszú koplalási időszakot, akkor a vizsgálat eredményei nem lesznek pontosak.

Hogyan veszi le az állatorvos a vért?

A vérvétel általában csak rövid ideig tart, és bár a kutya és a gazdi számára is stresszes esemény, nem bonyolult folyamat.
A vizsgálathoz szükséges vért általában a mellső vagy a hátsó végtagból veszik - hosszú szőrű kutyák esetében az állatorvos leborotválja a tűszúrás helyét - rövid szőrű kutyák esetében a döntés az állatorvoson múlik, de a folyamat higiéniája érdekében célszerű a szőrzetet leborotválni.

Leggyakrabban a kutyát egy speciális asztalra helyezik, de nagytestű kutyák esetében az állatorvosok a földön fekvő kutyából is tudnak vért venni – szintén a kutya stresszének csökkentése érdekében. A tű behelyezése előtt az állatorvos sztázist helyez a kutyára, majd fertőtleníti az injekció beadásának helyét, és egy zacskóhoz csatlakoztatott tűvel szúrja meg a vénát. A gyűjtés után az állatorvos kötszert helyez a kutyára, hogy megakadályozza a vérömleny kialakulását.

Állatorvosi és diagnosztikai kiegészítők

Mit lehet megtudni egy alap vérvizsgálatából?

A kutya alap vérvizsgálata magában foglalja a teljes vérképet, a veseműködést, a májműködést és a glükózszintet értékelő biokémiai paraméterekre vonatkozó információkat.

Természetesen az emberhez hasonlóan a vérvizsgálat számos más betegség – például pajzsmirigybetegség – diagnózisának megerősítésére is elvégezhető. A pajzsmirigybetegségre vonatkozó vérvizsgálat a kutyánál nem különbözik az alapvető vérvizsgálathoz szükséges vérvételtől, de a laboratóriumban az alapvető paramétereken kívül a T4 és fT4 hormonokat is vizsgálják. Az eredeti diagnózistól függően az állatorvos elrendelheti a vér egyéb összetevőinek meghatározását is, ami kiváló információforrás a kutya egészségi állapotáról.

Hogyan értelmezzem kutyám vérvizsgálati eredményeit?

Mindenekelőtt a kutya vérvizsgálati eredményeinek értelmezését az állatorvosra kell bízni. A normák - amelyeket a laboratóriumból származó vizsgálati eredményeken feltüntetnek - 95%-ban teljesen egészséges kutyákból álló populációra vonatkoznak. A normáktól való eltérés bizonyos esetekben, pl. szuka vemhessége alatt vagy fiatal kutyák esetében nem csak lehetséges, hanem akár kívánatos is lehet. Mielőtt tehát aggódni kezdenénk, túlzó vagy alulbecsült értékeket látva az eredményen - beszéljünk az állatorvossal. Csak az orvos tapasztalata és tudása teszi lehetővé az eredmények holisztikus értelmezését és a pontos diagnózist.

Az alábbiakban az egyes paraméterekre vonatkozó normák szerepelnek, de javasoljuk, hogy ezeket az információkat csak útmutatásként kezeljük, nem pedig diagnózisként.

A morfológiai vizsgálat eredményei meghatározzák az olyan összetevők mennyiségét, mint például:

• WBC - fehérvérsejtek, leukociták - felelősek a szervezet immunitásáért. A referencia tartomány 6,0-16,5 ezer/µl. A fehérvérsejtszám emelkedése a szervezetben zajló gyulladásos vagy rákos folyamatra utalhat. A fehérvérsejtszám csökkenése fertőző betegségre, vírusos megbetegedésre, csontvelő rendellenességre vagy rosszindulatú daganatra (pl. nyirokcsomó daganat kutyánál) utalhat.

• A vörösvértestek - vörösvérsejtek, eritrociták - oxigént szállítanak. A referencia tartomány  5,5-8,5 millió/µl. Az emelkedett eritrocitaszám dehidrációra, rákra vagy hipoxiára utalhat. Az eritrocitaszám csökkenése vérzésre utalhat, vagy vérszegénységre, parazita betegségre, vesebetegségre, csontvelőbetegségre vagy kullancsok által terjesztett betegségre (pl. babéziózis).

• Hemoglobin Hb, HGB - a vörösvértestek festékanyaga, amely az oxigénmolekulák szállításáért felelős. A normális érték 12-18 g/dl. A vérben lévő emelkedett mennyiség dehidrációra utalhat. A hemoglobin csökkent mennyisége a vérben vérszegénységre utalhat.

• Hematokrit Ht, Hct - a vörösvértestek aránya a teljes vértérfogathoz képest. A normális érték 37-55% között van. A hematokrit emelkedése dehidrációra, hipervérzésre, plazmaveszteségre vagy a csontvelő eritrociták túltermelésére utalhat. A csökkenés vérzésre vagy lépbetegségre utalhat.

• Trombociták - PLT, trombociták. Részt vesznek a véralvadási folyamatban. A referencia tartomány 200-500 000/µl között van. A vérlemezkék megnövekedett száma vérzésre, vashiányra és rákra utalhat. A csökkent vérlemezkeszám vérparaziták, vírusok, rák vagy autoimmun betegség jelenlétére utal.

Natalia Bak