Akita - a legfontosabb információk a fajtáról

Az akita egy erős karakterű kutya. Ezért nem alkalmas első kutyának, tapasztalt és következetes gazdát igényel. Mindazonáltal nagyon barátságos és ragaszkodik az emberi családjához. Átlagos mozgásigénye van.

Az akita a fajtája szerint egy spicc, harmonikus testalkattal és erős felépítéssel. A fajtát a legnyugodtabbak között tartják számon. A fiatal egyedek szívesen töltik az idejüket játékkal, de felnőttként ez már nem jelent számukra érdekes elfoglaltságot. E kutyák eléggé szertelenek tudnak lenni. Nem igazán jönnek ki jól más állatokkal. Korai szocializációra van szükség ahhoz, hogy a többi kedvencünkkel elviseljék egymást.

Az akita eredete és története

Az akita egy Japánból származó kutyafajta. Az ottani őshonos fajták közül ez a legnagyobb. Nevét az ország északi részén található Akita prefektúráról kapta. Eredetileg ezeket a négylábúakat kutyaviadalokra használták. Makacsságukról és konokságukról voltak ismertek. Ezenkívül teherhúzásra és nagyvadak, köztük szarvasok, vaddisznók, sőt még fekete medvék vadászatára is használták őket. Napjainkban inkább társasági és őrző-védő kutyaként ismeretesek. Az egyenruhás szolgálatoknál is megtaláljuk őket. Az akitát a Nemzetközi Kennel Szövetség az V. csoportba - " Spiccek és ősi típusú kutyák " ezen belül pedig az 5. szakaszba - "Ázsiai spiccek és rokon fajták" - sorolja. A fajta a 255-ös számú standardot kapta. 1938-ból származik az első fajtastandard, amit azóta módosítottak. A kynológiai szakirodalomban az akita inu elnevezést is használják a fajta leírására. Az akitát néha tévesen japán juhászkutyának nevezik.

Ez a fajta nagyon hosszú múltra tekint vissza. Ősei feltehetően i. e. 15 000 körül jelentek meg Japánban az ainu telepesekkel. A késői nippon inu-t tekintik a fajta közvetlen ősének. Az akitát egykor nagyon nagy becsben tartották Japánban. A kutyák a szamurájokat kísérték. Még a japán mitológia is említi őket. Sajnos a háborúk beköszöntével a fajta egyedszáma jelentősen csökkent. A cseresznyevirágzás országának kulturális hagyományait megőrző mozgalom megalakulásával kísérletet tettek a fajta újjáélesztésére. Ebben segítettek a japán oktatási minisztérium által elrendelt, e kutyák tenyésztésére irányuló állami támogatások, amelyeknek köszönhetően a fajta örökségi státuszt kapott.

Az akita történetének bemutatásakor nem lehet nem megemlíteni a fajta leghíresebb képviselőjét. Hachikōról van szó, a kutyáról, aki az 1920-as években minden nap elkísérte gazdáját a vasútállomásra, és ott megvárta, amíg az hazatér a munkából. Gazdája halála után a kutya a következő 10 évben, egészen saját haláláig várta őt. Hűségének emlékművet állítottak a tokiói Shibuya állomáson. A történetből filmadaptáció is készült 2009-ben „Hachikō” címmel.

Akita - megjelenés

Az akita egy tekintélyes méretű kutya. A kifejlett kutyák magassága eléri a 66-71 cm-t, súlya a 35-45 kg-ot. A szukák valamivel kisebbek (61-66 cm) és 25-35 kg-ot nyomnak. Figyelemre méltó az arányos és erős testfelépítésük. Ezek a kutyák méltóságteljes és nemes megjelenést mutatnak. Jól kivehető széles homlok, viszonylag kicsi, háromszög alakú, barna szemek jellemzik, utóbbiak minél sötétebbek, annál jobban néz ki az akita. Füleik felállóak, közepes méretűek, a végükön enyhén lekerekítettek és előre hajlóak, közepesen széles távolságra vannak egymástól. A farok szorosan visszakanyarodik a hátra. Az akitának jellegzetes járása van - mereven és lassan mozog. Séta közben farkát felemeli, füleit felállítja. Egyes kutyák ezt a testtartást harciasnak érzékelhetik, mintha az akita meg akarná támadni őket.

E fajtának kettős szőrzete van - egy egyenes, kemény szőrzet és egy sűrű, puha aljszőrzet. A farkon és a faron a szőrzet hosszabb a test többi részéhez képest. Az akita szőrzet színei változatosak lehetnek, többek között tarka, vörös, fehér, szezám (vörös szőrzet fekete végekkel). A fajtastandard szerint a nyakon, a farkon, a törzsön, a mellkason, az arcokon, a végtagok belső oldalán és a pofa oldalán fehér jegyeket kell viselnie. Ezeket szaknyelven urajiro-nak nevezik.

Akita - kiképzés, mozgás és játék

Az akita kutya határozott jellem. Nagyfokú függetlenségről, önállóságról, a világos hierarchia iránti igényről, önbizalomról és dominanciáról tesz tanúbizonyságot. Annak ellenére, hogy a nyugodt kutyák közé tartozik, nem túl engedelmes. Szívesen talál magának elfoglaltságot. Magas intelligencia jellemzi, de nehéz felkelteni a figyelmét. Azokat a parancsokat, amelyek nem tetszenek neki, figyelmen kívül hagyja. Kiképzése ezért nem lesz könnyű. Az akita gyengéd és következetes vezetést igényel. Azon kevés kutyák közé tartozik, akikre viszonylag gyengén hat a jutalomfalat vagy játék formájában történő pozitív megerősítés. Ezért a sikeres tanuláshoz bizalmi kapcsolatra van szükség a kutya és a vezető között. Nem alkalmas első kutyának, mivel könnyen átveszi az irányítást a tapasztalatlan gazdájától. A rossz szocializáció, a fegyelem hiánya és a gondatlan kiképzés a kutya viselkedésén is meglátszik.

Az akita az átlagos mozgásigényű kutyák közé tartozik. Egészsége megőrzése érdekében azonban legalább napi egyórás sétákra szüksége van. Bár nem tartozik a sportos típusok közé, megfelelő kiképzés esetén elkísérheti az aktív gondozókat sporttevékenységek során. E fajta képviselői erős vadászösztönnel rendelkeznek. Ezért közterületen vagy erdőben nem szabad őket a pórázról elengedni. Nagy a kockázata annak, hogy a kutya üldözni fogja a potenciális zsákmányt. Az akita kölykök, mint minden más kutyakölyök, szeretik a játékot és a csínytevést. Azonban amint elérik az felnőtt kort, az ilyen típusú szórakozás iránti vágyuk jelentősen csökken. A felnőtt akiták felsőbbrendűséggel néznek le arra a gondozóra, aki megpróbálja szórakoztatni őket.

Olvassa el ezt is: Interaktív játékok a kutyája számára

Az akita viszonya az emberekhez és állatokhoz

Az akita nagyon szereti az emberek társaságát. Erősen kötődik a család minden tagjához. Nagy hűséget és odaadást tanúsít irántuk. Az akita jól kijön a gyerekekkel. Élvezi a társaságukat, amennyiben ismerős gyerekekről van szó, és nem viselkednek tolakodóan. De amikor nincs kedve a játékhoz, a simogatáshoz, inkább hagyjuk békén, mert akár erőszakosan is reagálhat rá. Ezért a kisgyermekeket nem szabad egyedül hagyni egy akitával, és hamar érdemes megtanítani nekik az állatokkal szembeni megfelelő viselkedést.

Bár az akita nem szeret egyedül lenni, a magány nem jelent számára nagy problémát, ha megfelelően felkészítik rá. Gazdája távollétében általában nyugodtan viselkedik. Fontos, hogy a házban egyedül töltött időszakok előtt és után is kapjon mozgást. Kiegyensúlyozott kutyák, általában nem hajlamosak a rombolásra.

Ha utazásról van szó, az akita nem a legjobb társ a kirándulásokhoz. Egyrészt méretéből adódóan sok helyet igényel utazás közben, másrészt az idegenekkel szembeni bizalmatlansága miatt kényelmetlenül érzi magát a zsúfolt helyeken való nyaralás során.

Az akita az idegenekkel szemben teljesen közömbösnek és ridegnek tűnik. Nem lelkesedik a testi kontaktusért, simogatásért. Kiváló házőrző kutya, amely nem enged be egyetlen idegent sem a birtokára. Más kutyák jelenlétét is rosszul tűri. Ezért egy további háziállat tartása igényes alkalmazkodási folyamattal jár. Az akita ugyanakkor nagyon jól alkalmazkodik új otthonához. Kertes házban és lakásban egyaránt lehet tartani, különösen, mivel nem nagyon ugat.

Akita - egészség és ápolás

Az akita kutya várható átlagos élettartama 11-15 év. Ezek a négylábúak általában jó egészségnek örvendenek. Mint minden állatnál, náluk is kialakulhatnak egészségügyi problémák, leggyakrabban szembetegség, faggyúmirigy-gyulladás, gyomorcsavarodás. Kialakulhat Vogt-Koyanagi-Haradi szindróma, más néven choroidopontin szindróma is. Ez egy veleszületett állapot, amelyet az agy neurológiai tüneteket okozó gyulladása, a bőr és az orr depigmentációja, valamint a szem íriszének gyulladásos elváltozásai jellemeznek. Ezek a kutyák jól tűrik a zord időjárási körülményeket.

Az akita nem igényel különleges ápolást. Ami a szőrzetet illeti, rendszeres fésülésre van szükség. A fokozott vedléssel járó időszakoktól eltekintve, azaz ősszel és tavasszal, a kutya szőrzetét hetente egyszer kell átkefélni. Amikor intenzívebben vedlik, 2 naponta. A legjobb, ha közepes hosszúságú kefét használunk. A kutyát nem szabad gyakran fürdetni. Csak akkor kerüljön sor rá, ha valóban szükséges. Az enyhén piszkos kutyát jobb, ha nedves ruhával töröljük át. A szemeket és a füleket rendszeresen meg kell tisztítani. Erre a célra speciális készítmények kaphatók az állatkereskedésekben.

Az akita nem falánk. Nem veti meg a jutalomfalatot, de nem is veti rá magát. Eléggé kényes kutya, ha az ételről van szó. Kész eledelt is lehet neki adni, de annak jó minőségűnek kell lennie. Mivel az akita primitív kutya, egyesek azon a véleményen vannak, hogy a nyers eledel a megfelelő táplálékkiegészítéssel együtt - az úgynevezett BARF-diéta - sokkal jobb táplálék lenne számára. A napi energiabevitelt két-három étkezésre kell felosztani, amelyek közül a reggel felszolgáltnak valamivel könnyebbnek kell lennie, mint a későbbieknek.

Akita - mennyibe kerül?

Egy akita átlagos ára 200 és 300 ezer forint között van. A legkiválóbb példányokért akár 500 ezer forintot is elkérhetnek. Bár a törzskönyv nélküli kutyákért kevesebbet kell fizetni, bár a nem regisztrált kennelekből származó állatok esetében nehéz megbecsülni, hogy milyen mértékben reprodukálják a fajtasémát.

Olga Dabska
Milena Kostrubiec