Galambok - mit kell tudni ezekről a városi madarakról?

A galambok szinte minden régióban megtalálhatók. Ezek a mindenütt jelenlévő madarak gyakran nem váltanak ki pozitív reakciókat a járókelőkből, de nekik is megvan a maguk rajongótábora. Mi az oka ennek az eltérésnek a galambokhoz való hozzáállásban?

 

A városi galamb eredete

A házi (városi) galamb a szirti galambtól származik. Ezt bizonyítja többek között az a lehetőség, hogy a két faj keresztezésével termékeny utódokat lehet kapni.

Magyarországon 5 galambfaj él:

• Szirti galamb
• Örvös galamb
• Balkáni gerle
• Kék galamb
• Vadgerle

 

 

Vadgalambfajok

Sziklagalamb

Hogy néz ki a sziklagalamb?

Ez a galambfaj elérheti a 35-40 cm testhosszúságot és a 400-420 g súlyt. A szirti galamb szürke szárnyán két hosszanti csík található, míg a szárnyak alja teljesen fehér. A lábak vörösek, és fekete karmokban végződnek. A szirti galamb szemei vörös színűek.

A sziklagalambok élete

Ezek a galambok kolóniákban fészkelnek, általában sziklahasadékokban. Erősen kötődnek élőhelyükhöz. A sziklagalambfészkek nem bonyolultak - ezek kis halmok, ügyetlenül elrendezett gallyakból állnak. Ezeket egy pár építi, és mindkét szülő részt vesz a fiókák felnevelésében is, bár a hím nagyobb mértékben járul hozzá. A szirti galamb tojásai fehérek, enyhén zöldes csillogással. A fiatalok 16-19 nap múlva kelnek ki, és körülbelül 35 napos koruk után hagyják el a fészket.
A szirti galamb meglehetősen gyors galamb, repülési sebessége elérheti a 60-70 km/h-t.
Élettartama körülbelül 3 év.A szirti galamb Lengyelországban részben védett faj.

 

 

Örvös galamb

Milyen az örvös galamb külleme?

Az örvös galamb a legnagyobb vadon élő galamb Lengyelországban. Egy kifejlett egyed testtömege eléri a 450-600 g-ot, testhossza pedig 45-50 cm. Ez a madár hamvas színű, a tarkóján fehér sávval. A mell tollazata lilásan csillog.

Az örvös galamb élete

Az örvös galamb félig vándorló madár. Március-áprilisban érkezik Skandináviából Magyarországba, és szeptember-október fordulóján repül vissza hazájába.
Az örvös galambok teljesen monogám madarak. Egyszer párosodnak egész életükben, és együtt nevelik fel a fiókáikat. A hím építi a fészket és gondoskodik a nőstényről, amíg az tojásait rakja. Csendes galambfaj, ritkán beszélnek, és ritkán kerülnek az emberek útjába. A fészkeket akár 3 m magasra is építhetik. Ennek ellenére Magyarországon engedélyezett e galambfaj vadászata, de csak a 08.15. és 01.31. közötti időszakban.

 

 

Balkáni gerle

Hogy néz ki a balkáni gerle?

A balkáni gerle kisebb, mint a szirti galambok. Testtömegük elérheti a 200 g körüli súlyt. Testük karcsú, farkuk nagyon hosszú. Szürkéskrém színűek, fejük barnásszürke. Szemük írisze vörösessárga. A sarlóknál nincs nemi dimorfizmus - a nőstények ugyanolyan méretűek, mint a hímek.

A balkáni gerlék élete

Magyarországon a balkáni gerlék egész évben előfordulnak, állandó és szinantrop madarak. Jól alkalmazkodtak a városi környezethez, az emberekkel való szoros együttéléshez. Fészkeket építenek magas fákon, de ezek meglehetősen gondatlanok, a fiókák felnevelése után elpusztítják azokat.
Magyarországon a balkáni gerle a nem fenyegetett fajok közé van sorolva.

 

 

A kék galamb

Hogy néz ki a kék galamb?

Ez egy szürke hamvas tollazatú galambfaj. Nyakának oldala zöld, erősen fémes fényű. A csőre sárga színű. A kék galambok kis termetű és apró madarak. Egy kifejlett példány testtömege eléri a 250-300 g-ot, testhossza 33 cm.

A kék galamb élete

Magyarországon az erdős területeken él, és nem valószínű, hogy hegyvidéki területekre merészkedik. Legszívesebben lombhullató erdőkben él, távol a városok nyüzsgésétől. Nagyon félénk madár, nehéz megfigyelni. A fákban már meglévő üregeket használja ki életéhez és fészeképítéshez. Ez egy védett monogám galamb.

 

 

Vadgerle

Hogy néz ki a vadgerle?

A vadgerle karcsú és törékeny galamb. Egy kifejlett vadgerle súlya mindössze 140-160 g, testhossza pedig körülbelül 27 cm. A vadgerle nagyon jellegzetes a tollazata. A feje és a háta szürke színű, míg a fején 3 fehér csík, a szárnyain pedig kék, sárga és fekete tollak találhatók. A vadgerle lábai vörösek. E fajnál kevés nemi dimorfizmus van.

A vadgerle élete

Magyarországon a vadgerle az egész országban megtalálható, de vándormadár - április végén és május elején érkezik. A vadgerle fészke sekély és alacsonyan épülő, de a fák tetején található. A hím és a nőstény egyaránt részt vesz a tojásrakásban és a fiókák felnevelésében. A vadgerlék szigorú fajvédelem alatt állnak.

 

 

Galambok előfordulása

A városi galambok a világ szinte minden éghajlati övezetében előfordulnak.
A szirti galambok ritkább fajnak számítanak. Magyarországon főleg a Dunántúlon és a hegyvidékeken fordul elő, de városokban és falvakban is megtalálható. Világszerte pedig Kis-Ázsiában, Indiában, Kínában és Európában.

 

A galambok élete

A galambok arboreális madarak. A fészeképítés és a lakóhely kiválasztása az adott fajtól függ, de közös jellemzőjük a madarak szaporodása. A galamboknak évente 1-3 költésük van, a nőstény általában 2 tojást rak, amelyek megjelenése a fajtól fajra változik. A tojások 15-19 nap alatt kelnek ki.
A galambok rendelkeznek látás, hallás, ízlelés, szaglás, tájékozódás, elektromágneses mezők felismerése, tapintás (nanocepció, hőmérséklet, egyensúly, propriocepció) érzékszervekkel. A galambok leggyengébb érzéke a hallás, a legerősebb pedig a látás.

 

A galambok élettartama?

A galambok élettartama függ a fajtól, az életkörülményektől, a tartási körülményektől, a táplálkozástól és az egészségi állapottól. A tenyészgalambok (dísz- és versenygalambok) élnek a leghosszabb ideig - akár 25-32 évig, és a végsőkig termékenyek lehetnek. A rossz tenyésztésből származó, a vérfertőzéssel szerzett és a kedvezőtlen körülmények között élő galambok élnek a legrövidebb ideig - ekkor egy galamb várható élettartama mindössze 3-5 év.

 

 

Mit esznek a galambok?

A galambok növényevő madarak, csak alkalmanként vadásznak és esznek rovarokat vagy apró gerincteleneket. A fiatal galambok életük első 5 napjában úgynevezett tejjel (a galamb golyvacsontjában képződő folyékony sajtos anyag) táplálkoznak, a következő 5 napban ezen felül gabonát kapnak. A 15. életnap után a fiataloknak már egyedül kell megoldaniuk a táplálékszerzést.
A madarak etetésekor vagy a tenyészgalambok etetésekor gyakran használnak kész, gabona alapú keverékeket. A galamboknak szánt keverékek leggyakoribb összetevői a kukorica, a borsó, a napraforgó, a búza és a rizs. Ezen kívül a galambtakarmányoknak tartalmazniuk kell földimogyorót, repcemagot és lenmagot.
A galambtáplálásban a fehérje és a zsírok a legfontosabbak. A fehérje biztosítja az aminosavakat, különösen a metionint, amely a madarak tollának építőköve. A zsír energiát biztosít és lehetőséget ad a zsírban oldódó vitaminok felszívódására.

 

A galambok története

Az ásatások azt mutatják, hogy a szirti galamb 10 000-12 000 évvel ezelőtt, a neolitikumban - az úgynevezett kőkorszakban - jelent meg az emberi élőhelyeken. Magának a szirti galambnak a háziasítása ezzel szemben körülbelül 5-7000 évvel ezelőtt történt Föníciában. Összehasonlításképpen a csirkéket körülbelül 5000 évvel ezelőtt, a libákat pedig 3000 évvel ezelőtt háziasították. Ez tehát az első ember által háziasított madár.
Kezdetben a galambok háziasítása és tartása iránti vágy szigorúan a vallási kultuszból eredt. A galambok állítólag a békét és a jóságot szimbolizálták, és egykor a szerelem és a termékenység istennőivel is kapcsolatba hozták őket. Az ókorban a galambok egy másik nevet is kaptak, a „tiszta madarak” nevét. Ezt azzal hozták összefüggésbe, hogy a galambok emésztőrendszerében nem volt epe. A galambok legnagyobb kultusza Asszíriában alakult ki. Az iszlám követői a mai napig nem esznek galambhúst.
A későbbi években az emberek kezdték felismerni a galambok azon képességét, hogy gyorsan és pontosan célba találnak, a repülésük gyorsaságát, miközben kötődnek a lakóhelyükhöz. Ez a kombináció ideális futárokat eredményezett, amelyek képesek voltak kis és könnyű anyagok szállítására. Így működött ez a postagalambok esetében is. Később felfigyeltek bizonyos galambfajok esztétikai tulajdonságaira, és kísérleteket tettek e madarak tökéletesítésére.

 

 

Díszgalambok

A modern években a díszgalambok tenyésztése egyre népszerűbbé vált. Jelenleg több hivatalos egyesület foglalkozik galambtenyésztéssel:
Magyar galamb és kisállattenyésztők országos szövetsége - a madarak tenyésztése során elsődleges szempont a lehető legjobb repülési teljesítmény elérése a szóban forgó galambok küllemi jellemzőinek megőrzése mellett. A tenyésztők kevésbé a madarak külsejére, sokkal inkább a repülés stílusára és sebességére, valamint a madarak kiváló tájékozódására összpontosítanak a terepen. Az egyesületnek több mint 45 000 tenyésztője van.
Polski Związek Hodowców Gołębi Rasowych i Dobrego Inwentarzu (Lengyel Versenygalamb- és Jószágtenyésztők Egyesülete) - az egyesület a külsőleg tökéletes madarak megszerzésére összpontosít. A madaraknak a lehető legjobb megjelenésűnek kell lenniük, hibák nélkül. A madarak repülési képességeit nem a tenyésztés során tökéletesítik. Az egyesületnek mintegy 4500 tenyésztője van.

A galambfajták csoportokra való felosztása

I - alak
II - tojó
III - csicsergő
IV - sárgaréz
V - színes
VI - csörgő galambok
VII. - struktúra
VIII - garbós
IX - repülő
Egyes körökben a X. csoport is - sport- és postai célúak
A világon kb. 1000 galambfajta létezik, de csak Magyarországon több mint 350 fajta. A legtöbb fajta a X. és V. csoportba tartozik.

 

Galambok főszereplésével foglalkozó közmondások

• „Fehér mint a galamb”.
• „Sólyom madárnak nem lesz galamb fia”.
• „Olyan szelidek, mint a mándoki galambok”
• „Más galambját célozta, magáét lőtte”.
• „Fészkelődik mint a tojó galamb”
• „Várja, hogy a sült galamb szájába repüljön”.

Karolina Łuszczyk

Fotók: Canva.com