Hogyan lehet megszelídíteni egy papagájt? Hasznos tippek

Hogyan szelídítsünk meg egy papagájt - ezt a kérdést minden új gazdi felteszi magának. A madarak betanítása és háziasítása nem könnyű feladat. Türelmesnek kell lennünk, nem szabad agressziót mutatnunk és időre van szükség. Idővel megtaníthatjuk, hogy a kezünkből egyen vagy kérésre a kezünkre üljön.

A legnépszerűbb otthon tartott egzotikus madarak, ettől függetlenül háziasításuk meglehetősen nagy kihívás. Ha mégis a papagáj mellett döntünk, készüljünk fel arra, hogy a megszelídítése hosszú és igényes folyamat. Cikkünkből megtudhatod, hogyan szelídítheted meg papagájodat, ha nem szeretnéd, hogy az állat folyamatosan ketrecbe zárva töltse az idejét.

Számít-e a faj?

A szelídítés folyamatát nagyban befolyásoló tényező a madár faja, ugyanis egyes fajok nem vagy csak nagyon nehezen szelídíthetők meg. Ha egzotikus madarakat szeretnénk tartani, nem érdemes szürke jákópapagájt vásárolni, mivel ez a faj viszonylag nehezen szoktatható az emberhez. Talán ezért van az, hogy a hullámos papagájok és nimfák sokkal népszerűbbek a madártartók körében.

Hogyan szelídítsük meg a fentebb említett fajokat? A fő alapelvek ugyanazok. Mindkét faj nagy szocializációs igénnyel és magas szintű intelligenciával rendelkezik, bár sok függ az állat személyes körülményeitől. Általában társaságkedvelőek és játékosak, de előfordulnak félénk egyedek is, ami valószínűleg megnehezíti majd a dolgunkat.

Mit kell figyelembe venni?

Az életkor is fontos szempont. Hogyan szelídítsünk meg egy kifejlett hullámos papagájt vagy nimfát? Bár ugyanazokat az irányelveket kell alkalmazni, egy idősebb papagájjal ez a folyamat általában hosszabb időt vesz igénybe. A legideálisabb az, ha fiatal, még nem ivarérett papagájt kell megszelídíteni. Továbbá fontos az állatok száma is. Könnyebb egyszerre egy madarat megszelídíteni, mivel a csoportban élő állatok elsősorban egymás iránt érdeklődnek. Társaikkal körülvéve kevésbé mutatnak igényt az emberrel való kapcsolatra.

Vásárláskor érdemes megkérdezni, korábban hogyan etették az állatot. A szüleik által etetett egyedek nehezebben szelídíthetők, mint azok, akiket közvetlenül emberek etettek. Elterjedt gyakorlat, hogy a fiókákat a fészekből kiemelik, hogy megetessék őket. Ily módon az állat már egészen fiatal korától kezdve ki van téve az embernek, és hozzászokik a közelségükhöz. Bár a "kézzel etetett" egyedek drágábbak, mint a szüleik által táplált papagájok, a kezdő madártartók számára  azonban utóbbi jobb választás lehet.

A bizalom az alap

Hogyan szelídítsük meg egzotikus, tollas barátunkat? Először is el kell nyernünk az állat bizalmát. Hol kezdjük? Mindenek előtt megfelelő körülményeket kell teremtenünk madarunk számára. Hiszen a kalitka lesz az a hely, ahol a legtöbb időt tölti, és itt kezdődik majd a szelídítési folyamat is. Ezért fontos, hogy az állat jól érezze magát lakhelyében. Ezért a ketrec:
● legyen a fajnak megfelelő méretű, hogy ne korlátozza a mozgást,
● csendes helyen kell elhelyezni - távol a ház fő közlekedőhelyétől.

A játékok mennyisége is fontos szempont, nem érdemes például túl sok játékot felhalmozni a kalitkában, mert azok csak elvonják háziállatunk figyelmét.

A papagáj hazaérkezése után fontos, hogy nyugalomban töltse az első néhány napot. A legjobb, ha csak akkor zavarjuk jelenlétünkkel, amikor szükséges. Amint észleljük, hogy a madár valamelyest hozzászokott az új környezetéhez, elkezdhetjük látogatni. A puszta jelenlétünk mellett az is fontos, hogy nyugodt hangnemben beszéljünk a madárhoz. Minden ápolásnak hirtelen mozdulatok és zaj nélkül kell történnie, hogy ne ijedjen meg papagájunk. Egyes tenyésztők még azt is javasolják, hogy az első héten egyáltalán ne tisztítsuk a ketrecet.

Kézi etetés

Amint az állat már biztonságban érzi magát új otthonában, és érdeklődve kezd reagálni gazdája jelenlétére, jöhet a következő lépés. Ez pedig az, hogy a kedvencünknek jutalomfalatot adunk. Az viszont nem tanácsos, hogy a kezünket a ketrecbe tegyük. A jutalomfalatot kínáljuk a rácson keresztül. Abban az esetben, ha az állat nem akarja elfogadni a jutalomfalatot, hagyjuk a falatot a ketrecben, és sétáljunk el. Idővel papagájunk az ilyen falatoktól felbátorodva előbb-utóbb a kezünkből is ki fogja venni azt.

Eljött a következő lépés ideje - rávenni a papagájt, hogy a kezünkre másszon. Vegyünk tenyerükbe egy jutalomfalatot, és álljunk közel a kalitka nyitott ajtajához. Lehetőleg úgy, hogy az állatnak fel kelljen másznia a kezünkre, hogy elvehesse. Számítanunk kell arra, hogy esetleg megrágcsálja az ujjunkat. Ebben az esetben nem tanácsos a gondozó részéről heves reakció, mert a madár megijedhet. Ha a papagáj nem szeretne felmászni a kezünkre, megtaníthatjuk, hogy helyette másszon fel egy kezünkben tartott botra, így rövidítve a köztünk lévő távolságot.

Ha az állat gond nélkül rámászik a kezünkre, megpróbálhatjuk simogatni. Ehhez lassan közelítsük meg a kezünket a madár oldaláról. Ha nyugtalanságot észlelünk, vegyük el a kezünket, és egy idő után ismételjük meg a kísérletet. A hullámos papagájok és nimfák szeretik a simogatást, de időre van szükségük ahhoz, hogy megszokják az emberrel való kapcsolatot.

Ketrec elhagyása

A szelídítésnek fontos állomása a ketrec elhagyása. Bár a kalitka az állat otthona, fontos, hogy azon kívül is jól érezze magát. Amikor a madár már hozzászokott a ketrechez - játszik benne, felfedezi, jó étvágya van -, akkor jött el annak az ideje, hogy elkezdjük kinyitni a ketrecet. Nem meglepő, ha az állat először nem akar kijönni. Ne kényszerítsük, és ne zavarjuk ki a kalitkából. Egy idő után majd magától is ki fog merészkedni. Fontos azonban, hogy a környezet biztonságosan legyen kialakítva. Az ajtókat és ablakokat be kell csuknunk, a tükröket le kell takarnunk, az ablakokra akasszunk függönyt, és azokat a helyeket, ahová az állat bejuthat, zárjuk el.

Olga Dąbska