Kosár
0 db termék
0
A kosár üres.
Kategóriák
Friss cikkek:
A karakál egy tekintélyes megjelenésű, gyors macska, jellegzetes pamacsos fülekkel. A karakálokat korábban elsősorban a vadonban vagy állatkertekben lehetet megcsodálni. A karakálok nagy népszerűségét és a macskakedvelők abbéli reményét, hogy ezt a macskát házi körülmények között tartsák, az Oroszországban élő, Gregory nevű karakálról készített mémek sorozata adta. Gregory gondozója érdekes és szórakoztató módon mutatta be a karakál mindennapjait és kalandjait, így a macska több millió rajongót szerzett, és elindította a Big Floppa, vagyis a karakálokkal kapcsolatos mémek trendjét.
A karakál a vadon élő, kistestű macskák közé tartozik. Többek között viselkedésében is különbözik nagy testvéreitől. Nem üvölt, nagy figyelmet fordít a higiéniára és a bundája ápolására, és ülve eszik. Vajon ezek a házimacskákkal való hasonlóságok azt jelentik, hogy a karakál tartható lakásban?
A karakál egy hosszúkás és markánt testfelépítésű macska. A kifejlett karakál marmagassága 50 cm, testhossza 60-100 cm, testtömege 9-28 kg. A karakáloknál jelentős a nőstények akár fele olyan könnyűek és kisebbek lehetnek, mint a hímek. A karakálok azonban nemtől függetlenül hosszú, akár 30 centiméteres farokkal rendelkeznek.
A karakálok legjellemzőbb ismertetőjegye a fülük, pontosabban a fülük hegyén található fekete és hosszú bojt. Ez a fülek tövénél hosszabb szőrzetként indul, és a fülek hegyénél válik a leghosszabbá. A fülek háta és szélei feketék. A szemük nagy, általában sárga, arany vagy barna árnyalatúak, mindig ferde alakúak. A bajszaik hosszúak és erősek. Az orr nagy, finom rózsaszínű. A homlokukon két vagy három függőleges fekete vonal szokott lenni, amelyek az M betűre emlékeztetnek. Hasonlóak találhatók az orosz kék macskán is.
A karakálok nagyon izmosak. Hosszú lábuk és széles mellkasuk nagy fizikai állóképességet biztosít.
A karakáloknak sűrű, vastag és puha, kissé bolyhos szőrzetük van. Ez a szőrzet ideális esetben hőszigetelő funkciót tölt be, és védi az állatot a nedvességtől. A szőrzet standard színe sötétbarna, sárgásbarna, világosbarna. A felső szőrzet általában sötétebb, mint az aljszőrzet.
A karakálok első írásos említése 1776-ból származik, de a fajt már az ókori Egyiptomban is tisztelték. Olyannyira becsülték, hogy képmásait szobrokon és festményeken helyezték el. A karakálok természetes élőhelyei a sztyeppék, szavannák és sivatagok. Afrikában őshonosak, és még mindig ez a leggyakoribb élőhelyük. A karakálok a száraz éghajlatú, hatalmas területeken érzik magukat a legjobban, ahol meglehetősen nagy számban fordulnak elő. Egyes területeken a karakálok olyan jól érzik magukat, hogy számuk már messze meghaladja a környezeti kapacitást, ami miatt kártevőnek tekintik őket.
A karakálnak nyolc alfaja van. Ezek közül az egyik - a türkmén karakált - veszélyeztetett.
A karakálok természetüknél fogva vadmacskák, de intelligenciájukat, ragadozó képességüket és alkalmazkodóképességüket már az ókor óta nagyra értékelik, ami miatt többször is kísérletet tettek ezen állatok háziasítására. E törekvések eredménye nem voltak olyan nyilvánvaló, mint a núbiai macskák háziasításának sikere - tőlük származnak a házimacskák. Az utóbbi években a tenyészvonalakat eléggé finomították ahhoz, hogy az állat alkalmazkodni tudjon az emberrel egy fedél alatt éléshez.
A házimacskákhoz és a vadmacskákhoz hasonlóan a karakálok is megtanultak nyávogással és testbeszéddel – különösen a fülmozgással és dorombolás révén – kommunikálni az emberrel. Amikor egy karakál mellett döntesz, feltétlenül meg kell tanulnod, hogyan kell olvasni a karakál által küldött jeleket, hogy időben tudj reagálni és személyes teret adni a macskának.
Ha úgy döntesz, hogy karakált tartasz, akkor gyakorlatilag az egész házat át kell alakítanod számára, vagy külön, nagy területet kell elkülönítened csak az ő számára. A házban biztosítani kell minden potenciálisan veszélyes berendezést, valamint az élelmet és azokat a helyeket, ahol a karakál elrejtőzhet. A szekrényeket, kábeleket, konnektorokat, élelmiszereket, apró tárgyakat és a bútorokat - különösen a kanapékat és a foteleket - függőlegesen vagy sarokba rögzített kaparóoszlopokkal kell lefedni. A karakál számára voliert kell építeni; ezt lehet a macskavolierek mintájára készíteni, de nagyobbnak és tágasabbnak kell lennie. Jó ötlet, ha mászókákat telepítünk oda, köveket, ágakat adunk hozzá, tavacskát építünk. Fontos megjegyezni, hogy a karakálok nagyon magasra is képesek felugrani és rendkívül gyorsak. Futás közben olyan sebességet érnek el, amely egyedülálló a macskák világában – akár 80 km/h-t is. Ezért sok futásra és ugrálásra van szükségük. Jó ötlet, ha időnként a magasban adunk a macskának enni, például úgy, hogy egy kötélre húst akasztunk, hogy a karakálnak vadászat közben oda kelljen ugrania. A vadon élő karakálok különleges vadászati taktikát alkalmaznak, menet közben találják ki a legjobb és leghatékonyabb megoldást. Ezt az intelligenciát megfelelően ki kell szolgálni, nehogy a macska más, az állattartó számára nem feltétlenül előnyös módot találjon vadászösztöne kiélésére.
A karakálnak sok ingerre és aktivitásra van szüksége, erős játékokra, kaparófára és rágófára, például természetes rágófelületre lesz szükség. A karakál hozzászoktatható a pórázon való sétához, bár jól illeszkedő és erős hám szükséges.
A karakál akár 20 évig is élhet, tehát ez egy sok évre szóló döntés, amely során valószínűleg le kell majd mondanod sok igényedről a karakál érdekében. A karakál nem érzi jól magát olyan otthonban, ahol gyerekek vagy más állatok vannak. A lakásban egyedüli háziállatként kell tartani.
A karakálok tipikus húsevők, és szükségük van a változatos tápanyagokra. Magas intelligenciájuknak köszönhetően nagyon kifinomult vadászati technikával rendelkeznek, és nagyon pontosan tudják becserkészni áldozatukat. A karakálok általában frissen elejtett vaddal táplálkoznak. Fő tápanyagforrásuk az izomhús és az emlősök belsőségei. Leggyakrabban fiatal antilopokat és más növényevő állatokat, madarakat, rágcsálókat esznek, sőt majmokat is elejtenek. A halakat is kedvelik, de mivel ezek kifogása bonyolultabb, ritkábban választják fő táplálékul.
A karakálok étrendjét gyümölcsökkel lehet változatosabbá tenni.
Egy tenyésztett karakál ára körülbelül 20 000-25 000 euró. Magyarországon hirdetésekben kínálják az állat importját, egy ilyen karakál kb. másfélmillió forintba kerül.
Magának a karakálnak a költségeihez hozzá kell adni a ház átalakításának meglehetősen magas költségeit. Kifutó, a bútorok védelme, kaparófák - ez csak néhány a költségek közül. A karakál etetése szintén jelentős költséget jelent. Egy karakál átlagos havi fenntartási költsége elérheti a százharmincezer forintot is.
Magyarországon nem sok helyen tenyésztenek karakált, mivel elég kockázatos és nagy felelősséget igénylő hivatás. A karakál tenyésztőnek rendelkeznie kell a megfelelő, egzotikus állatok tenyésztésére feljogosító engedélyekkel, megfelelő környezeti és táplálkozási feltételeket kell biztosítania ezen állatok számára. A legtöbb tenyészfarm az USA-ban van, de sok található Oroszországban is. Magyarországon a legtöbb karakált külföldről importálják.
A tenyésztőnek érvényes CITES-tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, és köteles regisztrálni az állat születését és elpusztulását is.
Fényképek: Canva.com
Hozzászólások
Nem található vélemény