Macskalexikon: Perzsamacska

A perzsamacska nevét őseinek köszönheti, akik az ősi Perzsia (ma Irán) földjéről származnak. Európába a 18. század elején érkeztek.

A perzsa az egyik legkorábban elismert macskafajta, amelyet különleges fajtajegyei miatt szelektáltak. Bár a fajta ősei Perzsiából származtak, a fajta jelenlegi képviselői nem mutatnak genetikai kapcsolatot az ottani más macskapopulációkkal.

Perzsamacskák - testalkat

A perzsamacska ideális példája lehet annak, hogy célzott és szigorú tenyészkiválasztással hogyan lehet megváltoztatni egy állat küllemét. A modern perzsák nagyon kevés tekintetben hasonlítanak őseikre. A kiállításokon már 1871-ben is képviseltetett fajta macskái karcsúbbak és magasabbak voltak, rövidebb és kevésbé bő szőrzettel, kevésbé tömpe orral és homorúbb szemgödörrel rendelkeztek. Jobban hasonlítottak a török angórára, mint a fajta mai képviselőire.

Jelenleg a fajta képviselői közepes és nagytestű, meglehetősen zömök macskák, standard testsúlyuk 3,5-4 kg, de akár 7 kg között is lehet. Az egész testet borító sűrű szőrzet, ami az állat mellkasán dús “gallért” képez, sokkal nagyobbnak mutatja a macskát. A perzsa feje kerek és széles, a fülek pedig kicsik, lekerekített végűek. Nagy, kerek, sekélyen ülő szemek jellemzik a fajtát.

A tenyésztési munka eredményeként a fajtának több mint 150 színváltozata alakult ki, de csak 5 darab, kiállításokra nevezhető mintázat van: egyszínű, füstös, brindle, kétszínű, colourpoint.

A perzsa farka rövid és alacsonyan ülő, de bőséges szőrzettel. A mancsok nagyok, kerek lábakban végződnek. A lábujjak közötti szőrpamacsok az ókorban védelmet nyújtottak a tappancsoknak a forró homok és a hőmérséklet-változás ellen.

A perzsa ápolása

A perzsamacska ápolása sok türelmet és mindenekelőtt rendszerességet igényel. A perzsa macskának nagyon sűrű a szőre. A hosszú és finom bolyhos szőrzet, enyhén felhajtva, a puha aljszőrzetet fedi. A tincsekre hajlamos szőrzete miatt a perzsa rendszeres ápolást igényel. Ellenkező esetben az elhanyagolás nagyon rossz állapothoz vezet, mind szellemileg, mind fizikailag az állat számára. A bundát naponta kell fésülni, lehetőleg hosszú és keskeny fogakkal ellátott fémfésűvel. Ne rángassuk a szőrt, mert ha a macska egyszer elkedvetlenedik a bunda ápolásától, nagyon nehéz lesz a rendszeres szőrápolás. Jó ötlet, ha minden egyes kezelés után megjutalmazzuk kedvencünket, hogy jó élményt szerezzen az ápolással kapcsolatban. Ezt a műveletet finoman, de határozottan kell végezni, hogy a fésű hegye egészen a bőrig érjen. Ha csak felülről fésüljük, a macska bundája rendezettnek fog tűnni, de egy idő után kemény filc képződik a bőr közelében lévő szőrből. Ráadásul ez a fajta erősen vedlik, különösen az átmeneti időszakban - tavasz végén és ősz végén. A perzsa macskák ápolt és egészséges bundája puha és pehelykönnyű.

Az ápolás során különös figyelmet kell fordítani a hónaljra, az ágyéktájékra és a fülek mögé, ahol a szőrzet a leginkább összegubancolódhat. Több időt kell fordítani a farok fésülésére - a szőr ott lassabban nő, és minden tépett vagy sérült szőrcsomó hosszú időre kopasz és ritkuló szőrzetet hagyhat maga után.

A perzsamacskák samponnal való tisztítása csak kiállítási macskák esetében ajánlott, vagy állatorvos kifejezett ajánlására. Ha egyébként szükséges, pl. sok a szennyeződés, amivel a macska nem tud egyedül megbirkózni, száraz sampont lehet használni, ez egyszerűbb megoldás és határozottan kevésbé megterhelő mindkét fél számára.

Nagyon sűrű és hosszú szőrzete miatt ez a fajta gyakran szenved az emésztőrendszerben felgyülemlő szőrgombócoktól. Ezért elengedhetetlen, hogy mindig legyen macskafű, amit rágcsálhatnak, és érdemes időnként állati zsiradékot is adni a macska étkezéséhez - ez felgyorsítja a szőrlabdák mozgását és a bélperisztaltikát.

A könnycsatornák gyakori elzáródása miatt a gondozó felelőssége, hogy naponta mossa meg a szem belső sarkait, és különös gondot fordítson a háziállat szeme és orra körüli területre.

A perzsa macskák hajlamosak a hízásra, ezért tanácsos a megfelelő táplálékot kiválasztani kedvencünk számára. Mint minden macskának, a perzsának is kiegyensúlyozott, húsos és nedves ételeket kell kapnia. Ez garantálja a fényes szőrzetet, az egészséges bőrt és a jó kondíciót.

Perzsa macska - egészség

Mielőtt perzsa macskát vásárolnánk, nagyon fontos, hogy alaposan ellenőrizük a kiválasztott tenyészetet. Célszerű elvárni, hogy a tenyésztő mutassa be a vizsgálatok, tesztek dokumentumait és azok eredményeit. Ez nagyon fontos, és minimalizálja a kiválasztott cica genetikai betegségeinek kockázatát, amelyekre ez a fajta hajlamos.

A perzsák leggyakoribb betegségei közé tartoznak a máj- és szívbetegségek (pl. hipertrófiás kardiomiopátia, perzisztens Botal ductus) és a policisztás vesebetegség. A lapított arckoponya miatt légzési problémák és vizenyős szemek fordulhatnak elő. A perzsa macskákra különösen vigyázni kell meleg és forró időben. Anatómiai felépítésük miatt nagyon hajlamosak a túlmelegedésre, az agyvérzésre és a légszomjra. Ilyenkor árnyékos és kellően hűvös helyet kell biztosítani számukra. Hasznosak lehetnek a földre terített hűsítő szőnyegek vagy nedves törülközők. Ilyenkor ezeket a macskákat semmiképpen sem szabad a szabadba engedni.

Ennél a fajtánál gyakrabban fordul elő, hogy a cicák szájpadhasadékkal születnek, mint más fajtáknál.

A perzsáknál előforduló genetikai betegségek magas kockázata miatt nagyon fontos, hogy bizonyított és megfelelő tenyésztőt válasszunk. A tenyésztőnek rendelkeznie kell a macskák naprakész állatorvosi dokumentumaival, és meg kell ismertetnie a leendő tulajdonossal a cica szüleit és nagyszüleit. Egy perzsamacska ára kétszázezer és háromszázezer forint közötti összegbe kerül, a szaporítótól, fajtától függően. A rekordárak elérik a négyszázezer forintot cicánként.

Perzsa macska karakter

A perzsák nyugodt és szelíd óriások, akik szeretnek játszani. Csendes fajtának számítanak, amely nem szokott hangosan nyávogni és nyomatékosan követelni a gondozó figyelmét. Nagyon ragaszkodóak, és szeretik a simogatást és az ölelést. Meglehetősen könnyen és gyorsan alkalmazkodnak a változó környezethez, amíg egy ismerős, szeretett gondozóval vannak.

A perzsa macskák arisztokratának számítanak, szelídségükről és türelmükről ismertek. E tulajdonságaiknak köszönhetően jól kijönnek a gyerekekkel és más társaságkedvelő háziállatokkal. A beteg embereknek erőteljes támaszai, empátiájukat pedig a macskaterápiában használják fel.

A perzsa macska tökéletesen otthon van a lakásokban, de kint szabadon engedve nem érzi jól magát, főleg a bundája miatt, amelybe hajlamos sokminden belegabalyodni. A perzsák a fára mászás hasznos szabadtéri tevékenységét sem kedvelik, így nehéz terepük van egy esetleges szökéshez. Inkább szárazföldi macskák, és nem rajonganak a magasságért, az ugrálásért és a levegőben végzett egyéb akrobatikáért.

Nem szabad elfelejteni, hogy az itt leírt macskajelleg csak példaértékű, de minden egyed a maga módján egyedi, és valószínűleg nem fogunk két egyforma macska személyiséggel találkozni.

Ezek a macskák az állatorvosi klinikák és a kisállat-ápoló szalonok leggyakoribb látogatói közé tartoznak. Ennek oka az intenzív tenyészkiválasztással járó betegségekre való genetikai hajlam, valamint a szőrzet, amelynek gondozása nehézkes, és időt illetve odaadást igényel a gondozó részéről. Ha egy perzsát választunk életre szóló barátunknak, fel kell készülnünk a macska részéről szisztematikus szeretetre és részünkről szisztematikus ápolásra.