Veszettség kutyáknál – tünetek, fertőzés és oltás

A veszettség az egyik legveszélyesebb idegrendszeri betegségnek számít. A fertőzés szinte mindig halálos kimenetelű, ráadásul a betegség meglehetősen könnyen terjed, ezért Magyarországon a kutyák veszettség elleni oltása kötelező.

A veszettség két formában jelentkezhet: heves, más néven dühös, és bénulásos, más néven csendes. Az utóbbi sokkal nehezebb felismerni. Mikor kell beoltani a kutyát veszettség ellen, és mik a betegség tünetei?

A veszettség tünetei kutyáknál

A veszettség olyan betegség, amely gyakorlatilag minden emlőst megfertőzhet, bár leggyakrabban vadon élő állatoknál, például rókáknál vagy denevéreknél fordul elő. A fertőzés a beteg állat nyálának nyitott sebekkel vagy nyálkahártyával való érintkezése útján történik. A vírus általában az izmokban szaporodik, majd a perifériás idegeket támadja meg, és ezután átterjed az agyba. Maga a betegség, bár első tünetei leggyakrabban legkésőbb 7 nappal a fertőzés után jelentkeznek, néha akár 5 hónapig is lappanghat.

A veszettség lefolyása kutyáknál a betegség típusától függ. A megbetegedéseknél a tünetek alapján megkülönböztethetjük az úgynevezett “dühöngő” lefolyású verziót, illetve egy enyhébb, más néven “csendes” formát. A “dühöngő” típusra jellemző az agresszív viselkedés. Az agresszív viselkedést azonban teljesen más viselkedés előzheti meg, pl. a kutya elbújik és kerüli az embereket, vagy éppen ellenkezőleg, a korábban inkább félénkebb kutya túlzottan barátságossá válik. A dührohamok során túlzott izgatottság is jelentkezik, valamint hajlam a nem ehető tárgyak, pl. fa vagy kő elfogyasztására. A veszettségben szenvedő kutya támadhat az útjában álló akadályokra, vagy teljesen ok nélkül ugathat. Az utolsó fázisban nyáladzás és nyelési nehézségek jelentkeznek, ami a betegségre jellemző habos szájjal jár. Általában a lógó állkapocs és a végtagok gyengesége is megjelenik, néha pedig kancsalság. Az ebben a fázisban lévő állatok rekedt hangokat is adnak. Ez a betegség utolsó stádiuma, amely légzési elégtelenség miatt halállal végződik.

A “csendes” formában a betegség első, viselkedésváltozással jellemezhető szakaszát rögtön a kábultság és gyengeség követi. Ez azt jelenti, hogy kimarad a középső szakasz, amelynek legjellemzőbb tünetei a dührohamok.

Veszettség elleni oltás – mikor és milyen gyakran kell beoltani a kutyát?

A veszettség elleni oltás eddig az egyetlen hatékony módszer a betegség leküzdésére. A kölyökkutyáknak legkésőbb a negyedik hónapban kell megkapniuk az első adagot, bár ez már két hónapos korban is megtehető. Az injekciókat évente egyszer kell megismételni, és minden alkalommal be kell jegyezni a négylábú állat oltási könyvébe. A bejegyzést az állatorvos végzi, ezért idegen kutya harapása esetén érdemes kérni a tulajdonostól az aktuális oltási könyvet. A törvény szerint az állat megfigyelés alatt is állhat, és ha nem volt veszettség ellen oltva, akár 15 napos karanténba is kerülhet. A megharapott személy pedig megelőző injekciókat kap.

Érdemes megjegyezni, hogy a veszettség az emberre is nagyon veszélyes, és ha nem tesznek azonnali intézkedéseket, halálos kimenetelű lehet. Bár Magyarországon a veszettség meglehetősen ritka, és évente csak tucatnyi megbetegedést regisztrálnak, az ország még mindig nem tekinthető a betegségtől mentesnek.

Annak ellenére, hogy a veszettség elleni oltás nem jelent 100%-os védelmet a betegség ellen, jelentősen csökkenti a kockázatot. Még az oltott háziállatot is figyelni kell sétáltatáskor, különösen olyan területeken, ahol vadállatok előfordulhatnak. Ha az állat kapcsolatba kerül egy vadállattal, vagy megharapja egy háziállat, pl. egy másik kutya, azonnal forduljunk állatorvoshoz és kérjünk tőle tanácsot.
A veszettség rendkívül veszélyes betegség, ezért védeni kell tőle kedvencünket. Azokat az állatokat, amelyeknél a betegség kialakul, elaltatják, mivel még nem találtak hatékony gyógymódot a betegségre.

A blogon található szövegek nem minősülnek orvosi tanácsnak és nem helyettesítik az állatorvossal való konzultációt.

Szymon Wiszcz