Vírusos szopornyica - a kutyák veszélyes betegsége. Okok, tünetek és kezelés
A szopornyica a kutyák rendkívül fertőző és veszélyes (gyakran halálos kimenetelű) betegsége, amelyet a kutyák szopornyica vírusa (CDV), a paramyxovírusok családjának tagja okoz. A megfelelő megelőzés kulcsszerepet játszik a szopornyica elleni küzdelemben.
A szopornyica széles körben elterjedt a kutyák, menyétek és mosómedvék körében. Az állatfajok egymást is megfertőzhetik, így a városon kívül élő kutyák különösen fogékonyak a kórokozókra. A hathetesnél idősebb kölyökkutyák - akiket még nem oltottak be, és már nem rendelkeznek az anyjuktól kapott ellenanyagokkal - a leggyakrabban érintettek. A szopornyica azonban bármilyen korú, fajtájú vagy nemű háziállatot érinthet. Az emberek immunisak a vírussal szemben, és nem kaphatják el háziállatuktól.
Mi is ez a betegség?
A szopornyica vírus leggyakrabban közvetlenül cseppfertőzéssel terjed (még egy gyógyult kutya is fertőzött lehet még körülbelül 13 hónapig). A fertőzés átvihető táplálékkal is, vemhes szukák esetében pedig a méhlepényen keresztül. Mivel a CDV ellenálló a környezeti tényezőkkel szemben, a hordozó szervezetén kívül több napig is életben maradhat, és közvetett módon, tárgyakon keresztül (pl. cipőn) terjed.
Amint a szopornyica vírus bejut az állat szervezetébe, gyorsan szaporodik, kezdetben a nyirokszerveket támadja meg, és súlyosan legyengíti az immunrendszert. Idővel a CDV más rendszereket is elér - az emésztőrendszert, a légzőszerveket, a húgyutakat és az idegrendszert. Ezért a szopornyica tünetei igen változatosak.
Olvassa el továbbá: Kutyabaj, macskajaj - mikor menjünk állatorvoshoz?
A szopornyica tünetei és formái
A szopornyica általában hirtelen hőemelkedéssel kezdődik (akár 41 °C-ig). Jellemző, hogy a betegség kezdeti szakaszában a láz néhány napra eltűnik, majd újra emelkedik. A további tünetek kialakulása a betegség formájától függ, azaz attól, hogy a vírustámadás mely szerveket érinti a legsúlyosabban.
Többféle szopornyica típust különböztetünk meg:
- rhinovírus, magas lázzal, hasmenéssel, orr- és kötőhártya-váladékozással, az állat apátiájával - a betegség első szakaszában jelentkezik;
- légúti (tüdő), bőséges orrváladékkal (savós, gennyes vagy véres), köhögéssel, nehézlégzéssel - hörghuruthoz vagy tüdőgyulladáshoz és akár keringési összeomláshoz is vezethet;
- gasztrointesztinális, hányással, hasmenéssel kísért gyomor- és bélhuruttal - súlyos kiszáradáshoz és fogyáshoz vezet;
- neurológiai, olyan tünetekkel, mint parézis, bénulás, nystagmus, izomremegés, idegek tikkelése, vizelet- és székletinkontinencia, koordinációs zavar, demencia, epilepszia - a neurológiai károsodás maradandó és nem kezelhető;
- zemészeti, savós és gennyes váladékozással járó kötőhártya-gyulladással, könnyezéssel, fotofóbiával, az írisz vagy a látóideg gyulladásával - a szaruhártya kifekélyesedéséhez és perforációjához, sőt vaksághoz is vezethet;
- bőrfertőzés, gennyes hólyagokkal (amelyek heggé száradnak) a hason, a belső combokon, az ajkakon, a szemen, a fülkagylókon és az orrüregben, ami például a hallójárat gyulladásához vezethet.
A szopornyica ritka formái:
- agyvelőgyulladás idős kutyáknál (az idegrendszeri szopornyica egy formája, amelyet egy évekkel ezelőtti betegség után a központi idegrendszerben megmaradt vírus okoz), amely mozgászavarokat, demenciát, vakságot okoz;
- kemény mancs betegség, amely a mancspárnák és az orrtükör megvastagodásában, kiszáradásában és repedezésében nyilvánul meg.
A betegség lefolyása során a szopornyica egyik formája átmehet a másikba. Gyakran egyszerre fordulnak elő. Kivételt képez a neurológiai szopornyica, amely mindig a saját lefolyását követi.
A szopornyica kezelése és megelőzése
A szopornyica kezelése nehéz, a fertőzött állatok elhalálozási aránya akár 80% is lehet. A betegség ellen nincsenek célzott készítmények és nincs specifikus kezelési séma. A terápia elsősorban a betegség tüneteinek enyhítéséből és a kutya immunrendszerének erősítéséből áll. A szopornyica formájától függően antibiotikumok, vitaminkészítmények, glükózcseppek, rehidratálás, hányáscsillapítók, szemcseppek és görcsoldók alkalmazhatók. A kezelésnek állatorvosi felügyelet mellett kell történnie.
A betegség ellen a leghatékonyabb védekezési mód a megelőzés, ami a kutya rendszeres oltását jelenti. Az állatorvosok általában többkomponensű vakcinát javasolnak, amely más betegségek (pl. parvovírus) ellen is védi a négylábút. Az első adagot 6-7 hetes kölyökkutya korban adják be. Az oltást ezután 3-4 hetes időközönként kétszer megismétlik. Ezt követően a kutyát évente kell beoltani.
Milena Kostrubiec
Pixabay.com
Hozzászólások
Nem található vélemény
